Jelenleg is zajlik a Comic Con, ahol a Hobbit: Egy Váratlan Utazás című film az egyik fő érdeklődés a San Diegoba látogatók között. A rendezvényen Peter Jackson, a rendező is megjelent és adott is egy interjút (amit holnap le is fordítok nektek), valamint rengeteg kép is megjelent, ugyanis nem csak plakátok, hanem fegyverek és makettek is kikerültek, így például a rajongók megnézhetik maguknak a történetben szereplő három troll élethű mását is. Ezeket a képeket alább nézhetitek meg, még többet pedig ide kattintva érhettek el!

Trollok:

Egy Galadrieles poszter (reméljük hamarosan hivatalos formában is megtalálom):

Gollam bábu és Nazgul élő valójában:

Igyekszem bővíteni a galériát mihamarabb!

Emellett a korábbi promó, poszter és photoshoot képeket is már megtaláljátok a galériában.

Promó képek:

Poszterek:

Photoshoot képek:

Holnap pedig jövök nektek egy Peter Jackson interjúval! Addig is szép estét!

Nem valószínű, hogy sok szebb, A hobbit: Váratlan utazáshoz készült plakátot fogunk látni a közeljövőben, hiszen a pár napja a netre is kikerült gigantikus banner minden részletében csodálatos.

Újabb reklámanyagot kapott a Warner Bros. és az MGM közös filmje, A hobbit: Váratlan utazás (The Hobbit: An Unexpected Journey), ezúttal egy csodálatos és hatalmas bannert, ami nagyjából elmeséli a film történetét. Mint látható a banner több, egyéni plakátképeknek is beillő részletből áll össze - természetesen felnagyítva érdemes megnézni, majd pedig azon morfondírozni, hogy nézne ez ki a hálószobánk falán.

Az Entertainment Weekly-ben megjelent kép, akárcsak az előző plakát, a San Diegóban megrendezésre kerülő Comic Con előfutára. A rendezvényen várhatóan újabb információkat tudhatunk meg a filmről, s talán a különböző vetítések keretében bemutatott anyagok egyike-másika még a netre is utat fog találni. Aki élőben akar hozzájutni az infókhoz, annak a nagyobb filmes oldalak szombati látogatását ajánljuk, hiszen többségük liveblog keretében fog beszámolni a Comic Conon tartandó Hobbit-panelről.

Megjelent egy baromi széles banner poszter a Hobbitról, melyet darabokban és egy az egyben is megtekinthettek alább:

Gyönyörű Gandalfos plakáttal kedveskednek A hobbit-filmek készítői a San Diegóba látogató képregény- és filmrajongóknak. A kockák legnagyobb amerikai rendezvényére hétvégén kerül sor.

Nyakunkon a San Diegóban megrendezésre kerül Comic Con, s ez nemcsak azt jelenti, hogy az elmúlt napokban igencsak elapadtak a filmes hírek (minden stúdió jövő hétvégére tartogatja szenzációs, vagy szenzációsnak szánt bejelentéseit), hanem azt is, hogy nem egy Comic Conos reklámanyag készült el, melyet nyilvánosságra lehet hozni. Ilyen például az első Hobbit-film, A hobbit: Váratlan utazás gyönyörű plakátja, amely sok szoba ékévé válhatna.

Természetesen ez a kép is Peter Jackson Facebookján tűnt fel először, mely igazán rendelkezhetne több követővel is, mint a jelenlegi 552 ezer, hiszen például Vin Dieselnek 33 millió van. (Természetesen egy rendező és egy színész népszerűsége még véletlenül sem említhető egy lapon, de tanulságos a nagyságrendbeli különbség.) A Hobbit-filmek forgatása egyébként éppen a napokban fejeződött be, így aki számít, ott lesz San Diegóban a július 14-én megrendezésre kerülő Hobbit-panelen, melyet minden bizonnyal jó pár filmes oldal fog liveblog formájában kommentálni.

Peter Jackson ma a Facebook oldalán tette közzé a hírt, hogy véget ért A hobbit-filmek forgatása. A két filmet összesen 266 napon keresztül forgatták Új-Zélandon, és Jackson most kezd majd neki a vágásnak. Az első, Váratlan utazás alcímű filmet Magyarországon december 13-án mutatják be, a világpremier pedig november 28-án lesz Új-Zélandon. A legelszántabb rajongók viszont már korábban ízelítőt kaphatnak A hobbit-ból: Jackson azt is írja a Facebookon, hogy ott lesz a július 12-én kezdődő Comic Conon, és nyilván nem üres kézzel érkezik.

Vadiúj képek jelentek meg a decemberben megjelenő Hobbit filmből, többek között Gandalfról, Bilbóról, Gollamról, Galadrielről és még sokak másról:

A 35 éves sármos színész, Orlando Bloom Miranda Kerr szupermodell férje és egy kisfiú boldog apukája. A színész azonban nemcsak a családja, de a kutyája felé is különös rajongást és ragaszkodást mutat.

Orlando még 2005-ben, a Mennyei királyság című film fogatása alatt találta és fogadta örökbe kutyáját, a fekete szőrű Sidit, akivel azóta szinte elválaszthatatlanok. Olyannyira, hogy a színészről korábban olyan pletykák keringtek, hogy egy ágyban is alszik az állattal.

Azt egyelőre nem tudni, hogy felesége mit szólt Orlando különös hóbortjához, egy azonban biztos: a fotósoknak nehéz olyan fotót készíteniük a színészről, ahol a kutyája nélkül látható.

Az ausztrál színésznő az InStyle magazinnak számolt be arról, hogy milyen házi készítésű kencével ápolja a bőrét. Állítása szerint az olíva- és a makadámdió olaj igazán remekül hasznosítható, főleg a zuhanyzás közben. Persze a házi testradírhoz még szükség van egyéb összetevőkre is. „Összekeverem egy kis grépfrútlével és sóval. Egy barátom mutatta meg, hogy is kell csinálni” – tette hozzá Blanchett, aki azt is bevallotta, ha szépségről van szó, számára Tom Ford az igazi példakép. „Mindig csodálatosan néz ki és a dekorkozmetikai termékei egyszerűen zseniálisak” – nyilatkozta a híresség, aki amennyire csak tud, vigyáz bőre szépségére, pedig a kevés alvás, a szoros időbeosztás és a gyereknevelés mellett nincs könnyű dolga. Persze a vizelet és a plasztikai sebészet szóba sem jöhet.

Animeconos tündék és semjénzsoltok helyett profán professzorok és vidám lelkészek értekeztek arról, mit is jelenthet a Jó és a Rossz Tolkien világában. Kiderült, hogy bár a fantasy ősatyja nem volt egy Kant, de olvasása garantálja a derűs öregkort. A Károli Gáspár Egyetem és a Magyar Tolkien Társaság közös konferenciáján jártunk.

Mindenki van valahogy a Gyűrűk Urával. Sokan úgy vannak vele, hogy egy idő után úgy érzik: kinőtték. A filmtrilógiát azért még megnézik, gyereküknek felolvasnak még egy-két fejezetet, de nem várnak Tolkientől olyan sorsfordító megfejtéseket, mint mondjuk a Karamazov testvérektől – már ha manapság XVI. Benedeken kívül olvas még valaki egyáltalán Dosztojevszkij. De vannak olyanok, akik nem Tolkient hátrahagyva, hanem Tolkiennel együtt nőnek fel, gondolatait és mitológiáját felnőtt fejjel is sajátjuknak érzik. Ők gyűltek össze június 14. és 16. között a Magyar Tolkien Társaság és a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének közös konferenciáján. Amellett azonban, hogy a közönség soraiban feltűnt egy-két tengwar-írásos póló és völgyzugolyi ékszer, a rendezvény olyan távol állt egy rajongói klubtól, mint a Yale Egyetem az Attila király főiskolától. A 23 előadó egytől-egyig Magyarország vezető egyetemeiről érkezett, és vagy olyan figurának tűnt, aki Tolkien kutatásának szentelte életét, vagy olyannak, aki Tolkien-rajongó tudósként éppen intellektuális kirándulást tesz a fantasy világába.

Nem csak Gandalf volt szürke

A konferencia a „Fantázia és erkölcs” címet viselte, ami előrevetítette, hogy nem olyan ezoterikus témák kerültnek majd terítékre, mint a tünde gasztronómia, vagy az ork design. Ezért türelmesen végigültük és végigtöprengtük a megfelelő szekció üléseit, hogy megtudhassuk, mennyiben segíthetnek a haspók hobbitok és a melankolikus elfek az erényes életre vágyó embereknek mondjuk a második kanti kérdés – azaz a „Mit kell tennem? –  megválaszolásában.

A legtöbb olvasó számára úgy tűnhet, hogy Tolkien elég éles határvonalat húz a nagybetűs Jók és a nagybetűs Rosszak közé, de az első fő meghívott, Verlyn Flieger pont az író sematizmusáról elterjedt képet akarta árnyalni a Gyűrűk Urából vett példákkal. Az amerikai Maryland Egyetem professzorasszonya alaposan megvizsgálta a Mordor felé haladó Frodó, Samu, illetve mérsékelten kellemes alkalmi társuk, Gollam közti konfliktusokat. Ezekben a részekben - melyeket régebben a rohani lovascsaták vagy Minas Tirith ostroma miatt előszeretettel lapoztam át – felbukkan az egyéni- és a közösségi érdek közti konfliktus, a rossz és még rosszabb közti választás dilemmája, ezen kívül Gollam folytonos megaláztatása kapcsán felmerül még a bűn és bűnhődés, illetve az akaratlanul okozott rossz miatti felelősség problémája is. Azt simán elhiszem Fliegernek, hogy Tolkien a hobbit háromszöggel jól mutatja be az emberi lélek szürkezónáját, de én az érvelés közben mégis csak azon töprengtem, hogy ez a rész a háromkötetes trilógiának csak a töredékét képzi, a Gyűrűk Ura többi részben nyoma sincs az ilyen árnyalt megközelítésnek.

Sajnos a Jó dilemmáinak és Frodóék árnyalt jellemének bemutatása mellett nem volt szó a Gonoszok motivációiról - pedig a gonoszság léte és értelme az egyik legősibb és legizgalmasabb erkölcsi kérdés. Ez annál is jobban hiányzott, mert nekem mindig is úgy tűnt, hogy Tolkien nem vacakolt sokkal többet a Rossz erkölcsi boncolgatásával, mint anno George W. Bush a gonosz tengelyével. És ahogy 9/11 után a gonoszság nagyon soványka magyarázatnak bizonyult a globális folyamatok megértéséhez, úgy az átlagolvasó tizennegyedik születésnapja után már Szauron félelmetes szeme sem elegendő ahhoz, hogy elfogadjuk, miért is akarja a Sötét Úr eltiporni a világot. Egy régebbi tanulmányban Kornya Zsolt (pdf) kiválóan érvelt amellett, hogy a tolkieni Gonosz inkább tűnik egy mechanikus elnyomó erőnek, mint az embereket komoly erkölcsi vagy intellektuális kihívás elé állító ideológiának. Aragonék számára sosem válik valódi opcióvá a csúnya orkokkal és trollokkal kikövezett szauroni út, aki mégis kicsit elcsábul – mint a frontvonalban álló hazáját féltő Boromir – arról Tolkien érezteti, hogy nála bizony valami nem stimmel.

Frodó nem Jézus

Habár a gonoszság erkölcsi mibenlétéről nem sokat hallottam, a Gonosz mitikus eredetéről annál több szó esett, az előadók ugyanis kimerítően tárgyalták azt a Szilmarilokban szereplő alapmotívumot, mi szerint a Gonosz egyenlő a Jó hiányával vagy a Jó zavarával. A Gonosz ugyanis Tolkien mitológiájában úgy születhetett meg, hogy a világ első korának teremtő énekében – amit Nagy Gergely anglicista John Cage esetlegességen alapuló tételeihez hasonlított – a harmóniát megtörte az egyéni hang, ami kozmikus tökéletlenséget eredményezett. Ezzel Tolkien a keresztény teológiához hasonlóan tulajdonképpen a szabadságot, az önállósodást tette meg a bűn forrásává.

De nem a Gonosz eredetmítosza volt az előadásokban tárgyalt egyetlen keresztény párhuzam, ami persze érthető is annak tükrében, hogy egy mélyen vallásos katolikus íróról volt szó egy keresztény – oké, református – egyetem konferenciáján. Mondjuk az előadásokon elejtett megjegyzésekből én meglepődve szűrtem le, hogy Tolkien ma már nem csak a Rúna Táborokban, de a katolikus istentiszteleteken is nagyon komoly referenciapontnak számít. Amúgy az előadók a helyén kezelték Tolkien kereszténységét, ahogy Mile András fogalmazott: „Nem kell keresztény szimbólumokat keresni ott, ahol ezek nincsenek”. A rendezvényt tartó egyetemen oktató tanár szerint fontos szem előtt tartani azt a különbséget is, hogy a Gyűrűk Ura nem keresztény regény, hanem egy regény, amit egy keresztény ember írt. És hiába ábrázolja Tolkien az útja végső szakaszához érkező Frodót úgy, mint egy sebekkel tarkított, mezítelen, tövisbokor által tépett mártírt, a hobbit alakjában azért mégsem kéne egy-az-egyben Jézus Krisztust keresni. Azért Mile szerint a hobbitok egyetlen keresztény erényt mégis tökéletesen megtestesítenek: ez a „kicsinység erénye”, ami a hatalom iránti közömbösséget, a nagyravágyás megvetését, és az apró, szerény örömök kedvelését jelenti.

Áldott a hányós állapot?

A tolkieni erkölcs utóéletével kapcsolatban is fontos megállapítások hangzottak el Szabó István Zoltán részéről, aki arról beszélt, hogy a fantasy műfajban évtizedekig kötelező elem volt a Jók és Rosszak merev megkülönböztetése, ami a műfajt bele is fojtotta az erkölcsi közhelyességbe, a sablonos jellemábrázolásba. Azonban a kortárs fantasyban - a "kortárs" jelző persze akár évtizedes regényeket is takarhat - már sokkal életszerűbb és érdekesebb erkölcsfelfogásokkal is találkozhatunk, itt van például Glen Cook Fekete Sereg-ciklusa, melyben egy zsoldoshadsereg kalandjait követhetjük végig. A Fekete Sereg tagjainak az egyetlen erkölcsi parancsolata a hűség, és az sem zavarja őket, ha rendszeresen az elnyomó hatalom oldalán kell harcba szállniuk – amíg a hatalom pontosan fizet.

A kortárs fantasy másik egyéni útkeresőjeként Szabó István Zoltán az általunk már eleget fényezett George R. R. Martint említette, aki a Tűz és a Jég ciklusának egyetlen tolkieni erényekkel felvértezett karakterére, Eddard Starkra – nem is tudom, hogy ez még ma is spoilernek számít e – csúfos véget mér. Eddard becsületen és tisztességen alapuló politikája tökéletes kudarcot vall, kíséretét a család ellenségei felkoncolják, őt magát pedig, mint egy közönséges árulót, lefejezi az udvari hóhér.

Még ha néhány helyen feszegették is a tolkieni világkép határait, azért az általam látott előadásokat nem követték késhegyre menő értelmezési viták. Ennek oka talán az volt, hogy Tolkien értelmezésénél kevesen léptek csak ki a tolkieni varázskörből, hogy valódi távolságtartással szemléljék az angol író gondolatait. De ennek ellenére a konferencia – egyházi jelleg ide vagy oda – abszolút mentes volt a semjénzsolti ájtatoskodástól, vagy a modernséget ostorozó lapos frázisoktól.

Sőt, az derült ki, hogy az isten-haza-család szentségét néhányan még egyházon belül is nyílt pragmatizmussal fogják fel, az egyik előadó részéről konkrétan az az egyenes kijelentés is elhangzott, hogy „Az áldott állapot a mindennapokban valójában egyszerű kellemetlenség. Öt gyerek apjaként én már rengeteg hányást takarítottam, és higgyék el, sajnos nem a gyakori másnaposság miatt”. A konferencia engem személy szerint kevéssé győzött meg arról, hogy Tolkien erkölcsfilozófiai nagysága felér mítoszteremtő készségéhez és szertelen mesélőkedvéhez, az viszont egyértelművé vált, hogy kitartó olvasóira valamit mégis csak ráragaszthat a hobbitok rendíthetetlen jókedvéből.